A hidrogén itthon még a jövő zenéje

2020.03.03. 17:03 // @Gábor // 0 hozzászólás

Megállapítható, hogy Magyarországon egyelőre a „hagyományos” elektro-mobilitás a jellemző, vagyis az alternatív hajtásláncok közül a tisztán elektromos és a plug-in hibrid technológiára épülő elektromos járművek terjednek, terjedtek el. Közben Nyugat-Európában – ezen belül főleg Németországban, valamint Nagy-Britanniában – a zéró (lokális) emissziójú közlekedési módok egy új változatával ismerkednek… a hidrogén-mobilitással.

Annak ellenére, hogy itthon ez a kifejezés még nem égett bele a köztudatba, vannak olyan események, kiemelkedő fejlesztések, melyeknek hatására az elmúlt egy évben több figyelem irányult a tüzelőanyagcellás hajtásláncra, valamint a hidrogén üzemű járművekre.

Csak, hogy egy-egy példát említsek: a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület 2018. május 23-án Budapesten rendezett meg egy HFC (hydrogen fuel cell) autóbemutatót és workshop-ot, ahol lehetőség nyílt két hidrogén-tüzelőanyag-cellás személyautó – a Hyundai ix35 Fuel Cell, valamint a Toyota Mirai – tesztvezetésére is!
Ez a budapesti esemény amúgy az FCH 2 JU (EU Hidrogén és Üzemanyag-cella Közös Vállalkozás) 10. évfordulója alkalmából megrendezett szófiai nemzetközi hidrogén-technológiai konferenciáját egészítette ki.

forrás: hfc-hungary

A hazai fejlesztések közül megemlíthető a magyar-amerikai kooperációban megvalósult, emberek szállítására alkalmas hidrogén-üzemanyagcellás drón, melyet idén januárban mutattak be a Bács-Kiskun megyei Jakabszálláson.

forrás: kormany.hu

Bár valószínűleg ez nem egy olyan közlekedési eszköz, ami az következő néhány évben terjed majd el a mindennapi életben, de ne gondoljuk, hogy nem járul hozzá a technológia fejlődéséhez. Álljunk hozzá pozitívan!

Mi a helyzet az autókkal?

A ma még kevés számú elérhető hidrogén-üzemanyagcellás autók száma folyamatosan növekszik. A nagyobb gyártók mind dolgoznak egy-egy ilyen modellen, néhányan pedig már elő is álltak használható alternatívával. Ezek közül is élen jár a Toyota. A japán gyár már a 2014-es Los Angeles Auto Show-n bemutatta a Mirai-t, azóta pedig mindenki számára elérhetővé tette 5680 darab, a hidrogénhajtással kapcsolatos szabadalmát, amit a versenytársak ingyenesen felhasználhatnak saját fejlesztéseikben.

Ez egy óriási gesztus, és bár kevesen tudják, de nem ez az első eset, hogy egy gyártó megosztja féltve őrzött tudását. A hárompontos biztonsági övet például a Volvo fejlesztette ki 1959-ben, majd ahelyett, hogy betegre kereste volna magát a szabadalommal, úgy gondolták, a találmány túl fontos, így a szabadalmat nyilvánossá tették. Ennek köszönhetően az elmúlt 60 évben több, mint egymillió ember köszönheti az életét az övnek.

Ahogy egyre több gyártó előáll saját hidrogén-autójával, úgy várhatóan az árak is közelítenek majd a megfizethető és tömegek számára elérhető szint felé. Ma ez még nem így van, hiszen például egy új Mirai majdnem 80 000 Euró, ami árfolyamtól függően valahol 20 és 30 millió forint között mozog. Nem nehéz belátni, hogy ez nem egy népautó ára. Egyelőre. Így volt ez annak idején az első sorozatgyártott hibrid autó, a Toyota Prius esetében is. Az ára az egeket verte. Mára pedig a japán gyár több, mint 10 millió darabot adott el belőle.

Infrastruktúra van, kérem?

Röviden, nincs. Most még. Valószínűleg nagyot lendítene a hidrogén-mobilitás elterjedésén, ha Magyarországon is lenne hidrogén töltőállomás (HRS), de ez egyelőre még várat magára. Reméljük, nem sokáig! Ha ugyanis hihetünk az ígéreteknek, akkor 2020-ban kettő, 2025-re öt, 2030-ra pedig 14 darab töltőállomás üzemelhet hazánkban.

Nagyon várjuk már!

Érezhető változás

Az Európai Unió és azon belül is néhány európai ország nagy hangsúlyt fektet a hidrogén alapú technológiák kutatás-fejlesztésére, jelezve, hogy a jövő energiaforrásai közt igenis helye van az tüzelőanyag-cellának. A 28 uniós tagállam által aláírt Párizsi Megállapodás az első lépés volt Európa karbonmentességéhez. Ezzel elindult egy olyan folyamat, melynek végén talán sikerül átállni a korábbi fosszilis energiahordozók (kőolaj, földgáz, szén) helyett új, megújuló energiaforrásokra. A hidrogén nem az egyetlen, de minden bizonnyal az egyik ilyen opció lesz a hosszú út végén. Nélküle az EU nem lesz képes teljesíteni a klímavédelemmel kapcsolatos törekvéseit és vállalásait.

Szóval nem kell aggódni, a jövő itthon még csak ezután kezdődik.

Borítókép: pixabay

Molnár Gábor

Sajnos még nincs egyetlen hozzászólás sem. Legyél Te az első!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címed nem lesz látható a hozzászólásban.